Ne félj! (20)

JSir 3,57 – Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!

Ez Jeremiás tapasztalata. De nem csak az övé. Mert Isten válaszol, ha hittel kiáltunk hozzá. Egy kis részlet a szövegkörnyezetből:

JSir 3, 48-58: Rettegés és csapda lett a részünk, pusztulás és összeomlás. Könny patakzott a szememből népem összeomlása miatt. Szemem szüntelen könnyezik, megállás nélkül, míg le nem tekint, és meg nem látja a mennyekből az ÚR. Fáj a lelkem, ha látom városom lakóinak sorsát. Vadásztak rám, mint a madárra, ellenségeim ok nélkül. Verembe taszítottak engem, és köveket dobtak rám. Összecsapott a víz a fejem fölött, már azt mondtam: elvesztem! Segítségül hívtam nevedet, URam, a verem mélyéről. Meghallottad szavamat: Ne fogd be a füled sóhajtásom és kiáltásom előtt! Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj! Te perelted, Uram, peremet, és megváltottad életemet.