Néhány gyöngyszem a Példabeszédek könyvéből

Példabeszédek 15:13

Az örvendező szív megszépti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket.

Példabeszédek 15:16

Jobb a kevés az ÚR félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.

Példabeszédek 21:23

Aki vigyáz szájára és nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól.

Példabeszédek 22:9

A jóságos tekintetű ember áldott lesz, mert ad kenyeréből a nincstelennek.

Példabeszédek 22:24-25

Ne tatrs barátságot a haragos természtűvel, és ne járj együtt a heveskedővel, mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát.

Példabeszédek  28:23

Aki figyelmeztetiaz embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg.

Példabeszédek 29:25

Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik oltalmat talál.

Példabeszédek 25:28

Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.

Példabeszédek könyve 24. rész, 10-12:

Ha a nyomorúság idején gyenge vagy, kevés az erőd.

Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztőhelyre hurcolnak! 

Ha azt mondanád, hogy erről nem tudunk, az, aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet őrzi, ismer; ő megfizet az embernek cselekedete szerint.

Példabeszédek könyve a hűségről

Péld 3,3 – A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára!

 Péld 11,13 – A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.
 
 Péld 14,22 – Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.
 
 Péld 16,6 – Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az ÚRnak félelme távol tart a rossztól.
 
 Péld 19,22 – Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál.

 Péld 20,6 – Sok ember hirdeti, hogy ő hűséges, de ki találhat megbízható embert?
 
 Péld 20,28 – Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját.

 Péld 21,21 – Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál.
 
 Péld 25,13 – Mint a hideg hó aratás idején, olyan a hűséges követ azoknak, akik küldik, mert felüdíti urai lelkét.

HŰSÉG. Legtöbbször együtt van említve a szeretettel.
A szeretet és hűség ne hagyjon el téged – vagy élj szeretetben és maradj hűséges. Törekedj a jóra, tedd jóvá a bűnt. Aki hűséges az megbízható. Vagy: vigyázz kiben bízol, keress hűséges embert.
Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál. -nincs mit hozzátenni, annyira tömör.

Hűséges, de mihez, kihez?
Egyedül a hűség nem elég, kell mellé a szeretet és az igazság.

Ez kimaradt

amikor a Példabeszédek könyvében az “asszony” szó után kerestem. Az “asszonnyal” szóra keresve ezt találtam:

 Péld 6,32 – De aki asszonnyal lesz házasságtörő, az esztelen, önmagát rontja meg, aki ilyet csinál.

 Péld 21,9 – Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban.

 Péld 21,19 – Jobb a puszta földjén lakni, mint zsémbes és bosszús asszonnyal.

 Péld 25,24 – Jobb a háztető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban.

…zsémbes, bosszús… esteleg mérges, panaszkodó, rosszkedvű … Szeretnék olyan lenni, hogy öröm legyen velem lakni, olyan, mint a derék asszony, aki nevetve néz a holnap elé, mert Istenben bízik, tud “mégis örülni”, mint Pál apostol írja a Filippi levélben. Bármi jönne is, Isten mindent uralma alatt tart.

Példabeszédek könyve a szeretetről

A ‘szeret’ szó után keresve ezt találtam a Példabeszédek könyvében:

Péld 1,22 – Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget, meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban, meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet?

 Péld 3,3 – A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára!

 Péld 3,12 – Mert akit szeret az ÚR, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel.

 Péld 8,17 – Szeretem azokat, akik engem szeretnek, megtalálnak engem, akik keresnek.

 Péld 8,21 – hogy örökséget adjak az engem szeretőknek, és megtöltsem kincstárukat.

 Péld 8,36 – De aki vétkezik ellenem, magának árt, gyűlölőim mind a halált szeretik.

 Péld 9,8 – Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged!

 Péld 10,12 – A gyűlölet viszályt teremt, de minden hűtlenséget eltakar a szeretet.

 Péld 11,17 – Önmagával tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt.

 Péld 12,1 – Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad.

 Péld 13,24 – Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti.

 Péld 14,20 – A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik.

 Péld 14,22 – Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.

 Péld 15,9 – Utálja az ÚR a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt.

 Péld 15,12 – Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez.

 Péld 15,17 – Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van.

 Péld 16,6 – Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az ÚRnak félelme távol tart a rossztól.

 Péld 16,13 – A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél.

 Péld 17,9 – Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától.

 Péld 17,17 – Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.

 Péld 17,19 – A bűnt szereti, aki veszekedni szeret, és aki nagyra tátja száját, saját romlását keresi.

 Péld 18,21 – Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.

 Péld 19,8 – Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót.

 Péld 20,28 – Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját.

 Péld 21,17 – Ínségre jut, aki szeret vigadozni, aki szereti a bort és az olajat, nem gazdagszik meg.

 Péld 22,11 – Aki szereti a szív tisztaságát, és jóindulattal beszél, annak barátja a király.

 Péld 27,5 – Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél.

 Péld 29,3 – Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát.

 Péld 31,26 – Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.

 

Szeretetről, ki mit szeret, milyen következménnyel. Lássuk sorban:
A SZERETET:
-először is egy jókívánság: “szeretet és hűség ne hagyjon el téged” vagy: járj, élj szeretetben.
-eltakarja (elfedezi) a hűtlenséget
-jót akar
-szegénység és szeretet több, mint gyűlölet és gazdagság
-szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt
-nem rója fel a rosszat
-őrzi a királyt, támogatja trónját
-a titkolt szeretet rosszabb a nyílt feddésnél.

 Mit lehet szertni:
-együgyüséget,
-életet, 
-halált, aki gyűlöli a bölcsességet
-intést (a bölcs),
-őszinte beszédet (a királyok),
-veszekedni,
-a bűnt,
-vigadozást – inségre juttat,
-bort és olajat -nem lehet meggazdoni,
-a szív tisztaságát
-bölcsességet -szülők öröme, ha gyermekük szereti a bölcsességet

 Kit szerethet az ember?
– a fiát (gyermekét), ezért idejében megfenyíti
-a gazdagot,
-önmagát (akkor értelmet szerz),
-(a bölcs) azt aki megfeddi
-barátot

 Istenről:
-akit szeret azt megdorgálja,
-szereti az igazságra törekvőt.

 Ki szeret?
-Isten akit megdorgál azt úgy szereti mint apa a kedvenc fiát
-a bölcsesség szereti azt aki őt szereti  :),  meggazdagít
-a barát mindig szeret
-a bölcs szereti azt aki megfeddi

Önmagával tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt.

A derék asszony szeretetre tanít.

A szeretet megfoghatatlan és mégis létfontosságú. Ez csak néhány gondolat, amit jó számba venni és törekedni a szeretet gyakorlati megélésére. Mert a szeretet több, mint érzelem. Szorosan kapcsolódik a hűséghez. Egy döntés, hogy mindig, mindenek ellenére jót teszek azzal akit szeretek.

Isten abban mutatta meg hozzánk való szeretetét, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.

A derék asszony

Példabeszédek 31, 10-31:

Derék asszonyt kicsoda találhat?
Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.
Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.
Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.
Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.
Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.
Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak.
Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít.
Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.
Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.
Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.
Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek.
Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.
Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.
Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.
Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.
Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.
Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.
Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.
Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri: Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!
Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó. Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!

Micsoda remek nő! Felér a világ minden kincsével! Hol találni ilyet? Vagy inkább hogyan lehetnék én is ilyen? Boldogok akik ilyen nő közelében élhetnek: férj, gyerekek, rokonok, barátok.

A 31. fejezet így kezdődik: “Lemúél masszái király beszéde, amelyre anyja tanította”. Nem tudok semmi többet erről a királyról. Úgy gondolom viszont, hogy az anyja nem mindennapi asszony lehetett.

Magamnak? Mikor fáradt vagyok, nincs kedvem a házi munkához, magamnak akarok élni, akkor olvassam, emlékeztessem magam arra, milyen a derék asszony. Mert szeretnék hasonlítani rá. Azt hiszem cseppet szem unalmas az élete.
Lássam közelebbről:
Megbízható: ura szívből bízik benne.
Kreativ: nem hagyja, hogy napjai csak úgy teljenek, reggelre este, estére reggel, hanem “egész életén át” férje javát “munkálja”, nem csak jókat kíván neki, hanem dolgozik is ezen, ezért.
Jókedvű sőt, jókedvűen dolgozik.
Jó szervező, beszerző.
Korán kel és későn fekszik. Szorgalmas. Keményen dolgozik, mert látja, érdemes.
Jól irányítja a háztartást. Az étkezések rendben folynak, mindenki tudja mi a dolga. Gondolkoztam, a ” rendelkezést ad szolgálóinak”-on – az én szolgálóim a mosógép, kenyérsütő… Azt is meg kell szervezni, hogy ezek időben működjenek…
Nem rabszolga, hisz “ha az a szándéka”, tehát tervez, befektet, dolgozik. Férje bízik benne.
Ügyes. Kézimunkázik. Munkáit el is adja, pénzt is hoz a házhoz.
Karitativ munkát is végez.
Gondoskodik házanépéről.
S ez olyan szép: Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.

Jutalma?
Férje bizalma s hogy vagyona el nem fogy.
Férje a vezetők között van, naggyá lesz mellette. Férje számára ő a legdrágább, “Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!”
Fiai boldognak mondják. Azt hiszem, jól nevelte őket.

Mi a titka ennek a derék asszonynak? Hogyan lett ilyen? Ez lenne a válasz: URat félő asszony?

Példabeszédek könyve: ilyen-olyan “nő”

Az asszony és feleség után kíváncsi vagyok mit ír a Példabeszédek könyve a “nő”-ről.

 Péld 2,16 – De a bölcsesség megment a más asszonyától, a hízelgő szavú idegen nőtől,
 
 Péld 5,8 – Messze kerüld el az ilyen nőt (3.v.-a más asszonyát), ne közelíts háza ajtajához,

 Péld 6,24 – Ez (20.v. -apád parancsa, anyád tanítása) őriz meg a rossz nőtől, az idegen nő hízelgő nyelvétől.
 
 Péld 6,26 – Mert a parázna nő csak egy darab kenyérre, de a férjes asszony drága életedre vadászik.

 Péld 7,4-5 – Mondd a bölcsességnek, hogy a nővéred, és az értelmet nevezd jó ismerősödnek, hogy megőrizzen a más feleségétől és a hízelgő szavú idegen nőtől.

 Péld 7,10 – Egyszer csak egy asszony termett előtte, parázna nőnek öltözve, csalfa szívvel.
 Péld 7,13 – A nő megragadta, megcsókolta, és szemtelen képpel így szólt hozzá:
 Péld 7,25 – Az ilyen nő útjára ne vezessen szíved, ne tévedj rá ösvényeire!
 
 Péld 22,14 – Mély verem az idegen nő szája, beleesik, akire haragszik az ÚR.

 Péld 23,27 – Mély verem a parázna nő, és szoros kút az idegen asszony.
 
 Péld 30,20 – Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat!

 Péld 30,21-23 – Három dolog miatt rendül meg a föld, sőt négyet nem bír elviselni:Ha a szolgából király lesz, ha a bolond teleeszi magát, ha a megvetett nő férjhez megy, és ha a szolgáló úrnője örökébe lép.

 Péld 31,3 – Ne vesztegesd erődet nőkre, ne járj azokhoz, akik királyokat rontanak meg!
 
 Péld 31,29 – Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!

Salamon idejében a nőnek a családban, férje mellett volt a helye.
Asszony és feleség, aki okosságával építi a házát (otthonát), kedves, tisztességes, jó ízlésű, istenfélő. Vagy zsémbes, fecsegő, szégyentelen, szép de ízéstelen.
S akinek jó felesége van, az elnyerte Isten jóindulatát.
Ennek ellentéte a 23, 27:  Mély verem az idegen nő szája, beleesik, akire haragszik az ÚR.

Úgy látszik akkor is volt másfajta nő is. Idegen nő, parázna nő, rossz nő, házasságtörő nő, megvetett nő.
“Ne vesztegesd erődet nőkre”.

Érdekes:
-a bölcsesség megment a más asszonyától és az idegen nőtől.
-a szülőktől kapott parancs és tanítás megőriz a rossz nőtől, a hizelgő idegen nőtől.
Salamon tanácsa: messze kerüld az ilyen nőt.

A sok nő közül kimagaslik a derék asszony.

Példabeszédek: “feleség”

Mível a Példabeszádek könyvében az asszony általában feleséget jelent, megnéztem, mit mond ez a könyv a feleségről.

 Péld 5,18 – Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek. 

 Péld 6,29 – Pedig így jár, aki bemegy embertársa feleségéhez, senki sem marad büntetlen, aki megérinti.

 Péld 7,4-5 – Mondd a bölcsességnek, hogy a nővéred, és az értelmet nevezd jó ismerősödnek, hogy megőrizzen a más feleségétől és a hízelgő szavú idegen nőtől.

 Péld 18,22 – Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az ÚR jóakaratát.

 Péld 19,14 – A ház és a vagyon apai örökség, de az ÚRtól van az okos feleség.

 

Isten ajándéka az okos feleség. Felér a házzal, vagyonnal, apai örökséggel, nem lehet csak úgy “beszerzni”.
A jó feleség kincs, elnyerte Isten jóakaratát akinek ilyen felesége van.

Más feleségével élni nem lehet büntetés nélkül. A bölcsesség és értelem megőriz a más feleségétől.

És egy jókívánság (vagy talán több?) az 5,18. Hadd legyen itt egy bővebb idézet, 5.rész 15-23 :
A magad kútjából igyál vizet, és csörgedező vizet a magad forrásából! Ne folyjanak forrásaid az utcára, és patakjaid a terekre! Egyedül tiéid legyenek, ne oszd meg másokkal! Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek.  Szerelmes szarvasünő és kedves őzike ő, keblei gyönyörködtetnek mindenkor, szerelmétől mindig mámoros leszel. Miért mámorosodnál meg, fiam, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét? Mert az ÚR látja az ember útjait, és figyeli minden lépését. Saját bűnei fogják meg a bűnöst, és saját vétkei kötözik meg. Meghal az ilyen, mert nem fogadta meg az intést, és a sok bolondság megmámorosította.

Példabeszédek könyve az asszonyról

A Salamon példabeszédeiről írott könyvben az “asszony” szó után keresve ezt találtam:

Péld 2,16-17: – De a bölcsesség megment a más asszonyától, a hízelgő szavú idegen nőtől, aki elhagyja ifjúkorának társát, és megfeledkezik az Isten előtt kötött szövetségről.

Péld 5,3-5: – Mert színméz csepeg a más asszonyának ajkáról, és ínye simább az olajnál. De a végén keserű lesz, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard. Lábai a halál felé visznek, léptei a holtak hazájába tartanak.

Péld 5,20 – Miért mámorosodnál meg, fiam, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét?

Péld 6,26 – Mert a parázna nő csak egy darab kenyérre, de a férjes asszony drága életedre vadászik.

Péld 7,10 – Egyszer csak egy asszony termett előtte, parázna nőnek öltözve, csalfa szívvel.

Péld 9,13 – A balgaság fecsegő asszony, együgyű, és semmit sem tud.

Péld 11,16 – A kedves asszony a tisztességhez ragaszkodik. Az erőszakos emberek a gazdagsághoz ragaszkodnak.

Péld 11,22 – Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése.

Péld 12,4 – A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen.

Péld 14,1 – Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le.

Péld 19,13 – Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.

Péld 23,27 – Mély verem a parázna nő, és szoros kút az idegen asszony.

Péld 27,15-16 – A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák: aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg.

Péld 30,15b-16 – Ez a három nem lakik jól, sőt négy nem mondja, hogy elég: A holtak hazája és a meddő asszony, a föld, mely sohasem telik el vízzel és a tűz, mely nem mondja, hogy elég.

Péld 31,10 – Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.

Péld 31,30 – Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó.

A más asszonya:
-a bölcsesség megment tőle
-színméz csepeg az ajkáról, és ínye simább az olajnál, de a végén keserű lesz, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard, halálba visz
-életedre vadászik
-olyan mint a szűk kút
Helyette: A magad kútjából igyál vizet, és csörgedező vizet a magad forrásából! Ne folyjanak forrásaid az utcára, és patakjaid a terekre! Egyedül tiéid legyenek, ne oszd meg másokkal! Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek. Szerelmes szarvasünő és kedves őzike ő, keblei gyönyörködtetnek mindenkor, szerelmétől mindig mámoros leszel. (Példabeszédek 5:15-19)

Az asszonyról:
-kedves, ha a tisztességhez ragaszkodik a gazdagság helyett,
-a szépsége jó ízlés nélkül olyan mint a disznó orrában az aranykarika,
-ha “derék”, urának koronája, ha szégyentelen, olyan mint a csontszú,
-bölcsességével építheti a házát,
-a zsémbes (gondolom panaszkodó, elégedetlen) olyan mint a csepegő háztető,
-a fecsegő: balga, együgyű, semmit sem tud.

A derék asszony drágább az igazgyöngynél.
Az URat félő asszony dicsértere méltó.