Ne félj! (30)

Mt 17,7 – Ekkor Jézus odament, megérintette őket, és így szólt hozzájuk: “Keljetek fel, és ne féljetek!“

A megdicsőülés hegyén, miután meghallották Isten hangját, a tanítványok arcra borultak és nagy félele fogta el őket. Jézus nélkül Isten félelmetes, rettenetes… De Jézusban hozzánk hasnló lett, kivéve a bűnt… Aztán, ha semmit sem teszünk, nagyobb az esély arra, hogy a félelem eluralkodjon rajtunk. “Keljetek fel és ne féljetek!”, a csodás látomással nem áll meg az élet, tovább kell menni, szolgálni mások fele.

Ne félj! (29)

A tanítványok éjszak ellenszélben a tengeren. Hajnal felé Jézus a tengeren jérva közeledik a hajóhoz. A tanítványok azt hitték kísértet látnak, megijedtek.

Mt 14,27 – De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: “Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!”

Jézus azonnal – nem élvezi a helyzetet, hogy a tanítványok rettegnek, nem akar leckét adni, de akarja a félemet eloszlatni. “Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!”   S Jézussal nincs ok a félelemre. Jó erről nem elfelejtkezni.

Ne félj (28)

Mt 10,28 – Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket meg nem ölhetik. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani a gyehennában.”
Mt 10,31 – Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.”

Amikor majd Jézusért üldöznek, bántalmaznak ezek az igék bátoríthatnak. Isten akkor is lát, számontart, gondot visel. Olvastam üldözött keresztényekről. Ma is sok helyen sokan szenvednek jézusba vetett hitükért. Sőt, van aki belehal vagy megölik. A testét. A lelket meg nem ölhetik, mondta Jézus. Bárcsak megérteném, hogy a testnél sokkal fontosabb a lélek. Nem tudom, mit rejt a jövő, de azt kérem Istentől, hogy ha szenvednem kell a Jézusba vetett hitért, ne feledjem, hogy Atyám számon tart, megőrzi lelkemet…

Ne félj (27)

Mt 1,20 – Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: “József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van.

Van úgy, hogy Isten útjai nem egyeznek szokásainkkal, elképzeléseinkkel, nem alkalmazkodik környezetünk iratlan szabályaihoz. Csodálom Istent, azt, hogy nem fukarkodik a bátorítással. Ott van az övéi mellett a szükság idején. Nem kell sötétben botorkálni illetve a sötétben velünk van a Világosság. Tetszik az is, hogy Isten akkor küldött bátorítást és útmutatást, miután József végiggndolta lehetőségeit. Szabad, sőt kell gondolkozni, döntéseket hozni. Tetszik nekem az Ézsaiás 30, 21 Károli Gáspár fordításában: ” És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.”

Ne félj! (26)

Zak 8,13 – És bár átkozottak voltatok a népek között, Júda háza és Izráel háza, én megsegítlek benneteket, és áldottak lesztek. Ne féljetek, legyetek erősek!
Zak 8,15 – most viszont úgy határoztam, hogy jót teszek Jeruzsálemmel és Júda házával. Ne féljetek!

Nagyon érdekes Izráel népének története. …
Milyen jó annak aki Istent tudhatja maga mellett! Milyen jó annak, aki Isten segítségét, áldását élvezheti, akivel Isten jót tesz. Az nem “akárki”. S legtöbbször az áldás nem csak úgy jön, hanem sokszor olvashajuk, hogy az Isten áldásaiban való részesülés feltétele az, hogy az ember higyjen és engedelmeskedjen Istennek. Izráel népéről azt olvassuk itt, hogy átkozottak voltak a népek között, s tudjuk ez Isten iránti engedetlenségük következménye. Az utolsó idők bibliai előrejelzése félelmetes dolgokról ír, mint éhség, járványok, háború. Hogyan lehet ellenállni a félelmnek? Aki a Mindenható Isten segítségét, áldását, jótéteméneit élvezi nincs mitől féljen.

5 Móz. 30, 19: Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!

Gondolatok az 1 Mózes 6, 7, 8 részek alapján.

-több mint egy évig volt Nóé a bárkában – nem kis idő. Ennyi ideig gondozták az állatokat. És várták, hogy újra földet érezzenek a lábuk alatt.

-Nóé jellemzése: igaz, feddhetetlen a maga nemzedékében és Istennel járt.

-Isten az özönvíz előtt szövetségre lépett Nóéval. Szövetség, melyben Isten kötelezte magát, hogy megmenti Nóét az özönvízből. Megtartotta szövetségét.

1 Mózes 8:22 Isten ígéretét tartalmazza, melyben Isten kötelezi magát újra, annak ellenére, hogy “gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva” – ez Isten megállapítása közvetlenül az özönvíz után. Az özönvíz ítélet volt, nem megoldás az emberíség problémájára. Tehát az ígéret: Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.

Ne félj! (25)

Hag 2,5 – Mert ígéretet tettem nektek, amikor kijöttetek Egyiptomból, és lelkem köztetek marad! Ne féljetek!

Íme ISTEN, aki emlékezik ígéretére, jelenléte szeretete záloga. Hát: NE FÉLJETEK!

Mózes és a Bárány éneke

Jelenések 15. rész 2-4:

És láttam valami üvegtengerfélét, amely tűzzel volt vegyítve, és láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat, annak képmását és nevének számát, amint az üvegtengernél álltak az Isten hárfáival, és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: “Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya: ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid”.

Megtudtam ebből a részből, hogy a fenevad, a képmása és nevének száma legyőzhető, ill. János látott olyanokat, akik legyőzték. Olyan jó ezt tudni.

Aztán csodálatos leírást kapunk Istenről a győztesek énekéből. Nagyon szép ez az ének.

Amy Carmichael írta ezekre az igeversekre hivatkozva, hogy: kik vagyunk mi, hogy egy ilyen Istentől számon kérjük mit miért tesz, mit miért enged meg gyermekei életében. Szerető Atyánk iránti bizalmatlanság lenne ha a számunkra fájó dolgokért magyarázatot kérnénk. Igazak és igazságosak a mindenható és szent Isten útjai. Legyen ez élég nekünk és bízzunk szeretetében.

Bárcsak emlékeznék ezekre amikor  k e l l .

Ne félj! (24)

Zof 3,16 – Azon a napon így biztatják Jeruzsálemet: Ne félj, Sion, ne csüggedj el!

Zofóniás könyve Isten ítéletéről szól. De helyeállításról is Izráelnek. Nagyon szép a fenti igevers folytatása, a 17. versből: “Veled van Istened, az ÚR, ő erős és megsegít.” S Zofóniás könyvének utolsó mondata: “Meglátjátok majd, hogy jóra fordítom sorsotokat! – mondja az ÚR.”
Újra ismétlődik a gondolat, bíztatás: ha Isten velünk van, nem kell félni, elcsüggedni, mert erős Istenünk van, Aki megsegít.

Ne félj! (23)

Jóel 2,21 – Ne félj, termőföld! Vigadj és örülj, mert az ÚR nagy tetteket vitt véghez.
Jóel 2,22 – Ne féljetek, mezei vadak, mert kizöldülnek a puszta legelői, mert a fák gyümölcsöt hoznak, a fügefa és szőlő gazdagon terem.

Eddig embereknek, népeknek szólt a bátorítás, hogy “ne félj!”. Itt Isten a termőföldnek, állatoknak mondja, “ne félj!”. A Róma 8: 19-22 jut eszembe: “Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig”.

A Jóel könyvében Isten ítéletéről olvasunk. 1:10 “Elpusztult a mező, gyászol a termőföld, mert elpusztult a gabona, nem termett must, oda lett az olaj.” Félelmetes még a leírása ia annak ami következni fog, mégis a próféta remél, mert Isten ezt mondja: a 2:12-14-ben így ír: “De még most is így szól az ÚR: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva! Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az ÚRhoz! Mert kegyelmes és irgalmas ő, türelme hosszú, szeretete nagy, és megbánja, még ha veszedelmet hoz is. Ki tudja, hátha most is megbánja, és áldást hagy maga után? Hozzatok étel- és italáldozatot Isteneteknek, az ÚRnak!” A 17. versben elmondja, hogyan imádkozzanak: “Így szóljanak: Szánd meg URam, népedet, ne engedd, hogy gyalázzák örökségedet! Ne csúfolhassák őket a pogányok! Miért mondanák a népek között: Hol van az ő Istenük?” Erre jön Isten válasza, melynek része a fenti két igevers is a “né félj!” bátortásokkal. Isten válaszából részletek: “… Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska, a szöcske, a cserebogár és a hernyó: az a nagy sereg, amelyet rátok küldtem. … Akkor megtudjátok, hogy én Izráellel vagyok, és hogy én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek, senki más! Nem kell szégyenkeznie népemnek soha többé. … A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz, mielőtt eljön az ÚR nagy és félelmetes napja. De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az ÚR nevét, mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék az ÚR ígérete szerint, és azok menekülnek meg, akiket elhív az ÚR. … Felharsan az ÚR hangja a Sionról, mennydörög Jeruzsálemből, megrendül az ég és a föld. De népét megoltalmazza az ÚR, és Izráel fiainak erőssége lesz. Akkor megtudjátok majd, hogy én, az ÚR, vagyok Istenetek, aki szent hegyemen, a Sionon lakom. Szent lesz Jeruzsálem, nem hatolnak be oda többé idegenek.”